Székesfehérvár hazánk egyik legjelentősebb történelmi múltjával bíró városa, amely egykor királyi székhely és a kora középkorig Magyarország fővárosa volt. Középkori Alba Regia települést Géza fejedelem alapította, majd István királyunknak köszönhetően Fehérvár királyság központi városává lett.

Székesfehérváron a legnagyobb vallás a városban a kereszténység, amelynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (35,3%), de jelentős protestáns (9,6%) közösség is él a településen.

A középkorban Fehérváron mintegy 30 vallási jellegű épülete volt a katolikus egyháznak. Innen ered a város egyik ragadványneve is: „a templomok városa”.  A város gazdagságát hirdetve több templomnak nem csak egy tornya volt.

Egy rövid városnéző sétára hívunk minden érdeklődőt az egyik leggazdagabb múltú magyar városba.

1. Széchenyi utcai református templom, Kálvin János szobor

A Széchenyi utcai református templom Székesfehérvár legrégibb protestáns temploma.

A telket, melyen a templom megépült, 1827-ben vásárolta meg az egyházközség. A templom, amelyet 1837-ben szenteltek fel az 1843-as tűzvész során leégett.

A templom újjáépítésével egyidőben 1844-ben készült el a mai napig használt szószék, korona és a Mózes-szék is. 1855-ben adták át a Jámbor György által faragott vörösmárvány úrasztalát. 

A templomtoronyot 1908-ban magasították meg. A toronyban jelenleg 2 harang lakik. A karzat 1932-ben készült el.

A gyülekezet II. világháborúban megrongálódott orgonáját 1959-ben a budapesti Győry cég 12 regiszteres változatban építette újra.

2009 évet Kálvin-évvé nyilvánította a Református Egyház, mivel 500 éve, 1509. június 10-én született Kálvin János. A Református Napok keretében, 2009. október 18-án új teret neveztek el Kálvin Jánosról, és ezzel egyidejűleg felavatták Kálvin János domborművét a Református Lelkészi Hivatal tér felőli falán.

2. Evangélikus templom

A székesfehérvári evangélikus templom (vörös templom) 1930-32 között épült. A II. világháborúban a templom súlyos károkat szenvedett. Elvesztette két fiatornyát, a torony egyik sarka ledőlt, a mennyezete benyomódott, az oltár mögötti falrészeken rések keletkeztek. 1947-ben készült el az első orgonája.

A templom tornyában egy harang található. A Luther Márton-harangot 1939-ben öntötték Sopronban a reformátor emlékére.

2002-ben kicserélték a toronysisakot. 2006-ban új orgonát kapott a templom, 2012-ben pedig a belsejét és az előtte található teret újították föl.

3. Koronázó Bazilika Romkertje - Nemzeti Emlékhely 

István király bazilikájának első említése 1031-ből származik. A templom 1543-ig a magyar királyok koronázó temploma volt, 38 magyar királyt koronáztak itt. Később 14 magyar király talált itt örök nyughelyet.

Itt tartották az országgyűléseket, itt volt a királyi trón, itt őrizték az ország kincstárát, a koronázási jelvényeket. 1601-ben felrobbant, majd köveit elhordták az új építkezéshez.

Az 1862-ben elkezdett ásatások a mai napig tartanak. A terület kialakítására, feltárására és bemutatására 1938-ban, Szent István halálának 900 éves évfordulója alkalmából került sor. A mauzóleumban található Szent István földi maradványait tartalmazó szarkofág.

4. Szent István székesegyház  

A Székesegyház a középkori gótikus Szent Péter és Szent Pál-bazilika alapjain épült fel 1758-1768 között. Az építkezéshez jelentős támogatást nyújtott az Mária Terézia is.

A Szent István király tiszteletére szentelt templom tornyait 1805-1815 között magasították meg, az épület középkori eredetét a gótikus ablakok bizonyítják.

Az altemplomban látható III. Béla és felesége szarkofágja. A főhomlokzaton a párkány fölött Szent István, Szent László és Szent Imre szobra áll. 

A templom belsejét Johann Cymbal Szent István életével kapcsolatos freskói díszítik. A főoltárkép Vincenz Fischer alkotása.