Újabb érdekes feladatot kaptunk a Galaktikus Tanácstól: próbatételt kellett szerveznünk, hogy kiderüljön, ki tartozik a csapatból a „Kisbotosok” ki a „Nagybotosok” közé.

A játékban sok minden megtudhattunk arról, hogy mi is az a nagybot…

Debrecenben a tűzoltók nevezetes szerszáma, a gerundium, egy ólomnehezékkel ellátott tölgyfadorong. A nagybot nyolc kilogramm súlyú és 170 centiméter hosszú, míg a kisbot hétkilós és másfél méteres. A nagybotosok fő feladata az volt, hogy – szétverve a kerítéseket, házfalakat – utat nyissanak a machinának (fecskendőnek), míg a kisbotosok a tűzoltás után a megmaradt tűzfészkeket verték szét. A botok kezelőinek próbán kellett átesniük. Nagybotos az lehetett, aki ezzel a nehéz szerszámmal fél térdre ereszkedve, lassan, vízszintes helyzetben, kalimpálás nélkül legalább 12 nyolcast írt le a levegőben. Aki a kisebbik bottal ugyanezt megtette, az lett a kisbotos. Különösen a nagybotosnak volt roppant tekintélye. Korabeli források szerint „Irigyelt méltóság volt. A nagybotost örökös dicsfény vette körül az egész diákság előtt”.

Nekünk azért nem volt ilyen nehéz dolgunk, egy partvisnyéllel kellett a feladatot végrehajtanunk. A legtöbb nyolcast – szám szerint 70-et Parall Domonkos írt le, így őt neveztük ki csapatunk „Nagybotosának”.